- κοίλωμα
- -ατος τό N 3 1-1-1-1-1=5 Gn 23,2; 1 Kgs 7,3(15); Ez 43,14; Ct 2,17; 2 Mc 1,19hollow, cavity (of a cistern) 2 Mc 1,19; fluting (of a pillar) 1 Kgs 7,3(15), cpr. Jer 52,21; hollow place, low-lying land, valley, lowland Gn 23,2, see Sam. Pent.Cf. BARTHÉLEMY 1982 345-346(1 Kgs 7,3(15))
Lust (λαγνεία). 2014.